Nem könnyű feladat belefogni egy új blog írásába. Most mégis úgy döntöttem, nekiállok virtuális papírra vetni a gondolataimat, ahogy tettem azt korábban is, a magam örömére. A cím, azaz a (Meg)Műveletlen Terület egyfajta önkritika, amellyel azt próbálom üzenni régi olvasóimnak, hogy bár legbelül egy fikarcnyit sem változtam az elmúlt évek során, mégis számtalan dolog átértékelődött bennem. Talán senki sem érti, mit is akarok ezzel elmondani, sőt, az is meglehet, hogy még én magam sem tudom igazán...
Mindegy, itt vagyok, még van bennem élet és szeretek írni. Jobb volna, ha tudnék is, ha értenék a szavak és mondatok művészi módon való egymáshoz kapcsolásához, de majd igyekszem szorgalommal kompenzálni a tehetség hiányát. Nem ígérem, hogy minden nap kiokádok majd valami új és világmegváltó gondolatot ide, de ha eszembe jut pár értelmesnek tűnő idea, ha belső kényszer fog kínozni, hogy közlendőmet világgá kiáltsam, akkor feltétlenül nekiállok majd.
Annyi mindent tudnék még mondani, de bevezetőnek éppen elég ennyi, mert közhely, de igaz: A kevesebb néha több.
